Védőoltások
A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. A védőoltás a lehető leghatékonyabb mód, hogy az egyes fertőző betegségeket megelőzzük, illetve a súlyos lefolyást megakadályozzuk. A védőoltások beadása után (mesterséges immunizáció) a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. A védőoltás azt jelenti, hogy a szervezetünk immunrendszerének megmutatjuk azokat a kórokozókat, amik később megbetegedést okozhatnak, így a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben.
Tájékoztatás a védőoltásokról
| Védőoltás | 0-4 hét | 2 hó | 3 hó | 4 hó | 12 hó | 13 hó | 15 hó | 16 hó | 18 hó | 6 év |
| BCG | x | |||||||||
| DTPa+IPV+Hib | x | x | x | x | ||||||
| PCV | x | x | x | |||||||
| MMR | x | |||||||||
| Varicella | x | x | ||||||||
| DTPa+IPV | x |
BCG(Bacillus Calmette-Guérin) védőoltás, mely a tuberkulózis megelőzését szolgálja. Az oltás helyi reakciója nyomán, 2-4 hét múlva 10 mm-t is meghaladó átmérőjű vörös-kékesvörös csomó képződhet. Azokat a csecsemőket, akik az oltás után is (heg negatívak maradnak), vagyis nem látszik semmiféle bőrelváltozás, nem kell további BCG oltásban részesíteni.
2, 3, 4, 18 hónapos korban: A védőoltás 5 súlyos betegség
- torokgyík (Diftéria)
- merevgörcs (Tetanusz)
- szamárköhögés (Pertussis)
- gennyes agyhártyagyulladás (Haemophilus Influenzae B)
ellen a szervezetben ellenanyag képződést indít el, ami védelmet biztosít e betegségekkel szemben. Az oltás helyén fellépő bőrpír, duzzanat beavatkozás nélkül megszűnik.
A torokgyík megbetegedést baktérium okozza. A kórokozó főleg a légutakat, néha a bőrt támadja meg. Súlyos légzési nehézséget és esetenként fulladást okoz.
A merevgörcs igen súlyos magas halálozással járó betegség. A kórokozó földdel szennyezett seben keresztül jut be a szervezetbe és ott toxint termel. A toxin hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek.
A szamárköhögés kínzó köhögéssel, húzó hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség, mely a légúti váladékcseppekkel terjed.
A járványos gyermekbénulást vírus okozza. A kórokozó a széklettel szennyezett piszkos kézről vagy tárgyról a szájon át jut a szervezetbe.
A Haemophilus influenzae B baktérium gennyes agyhártyagyulladást is okozhat, melynek szövődménye a bénulás, süketség, epilepszia is lehet.
2, 4, 12 hónapos korban: A pneumococcus (PCV) elleni védőoltás a súlyos pneumococcus betegség megelőzésére szolgál. Főként köhögés és tüsszentés alkalmával terjed. Leggyakrabban középfülgyulladást és tüdőgyulladást okoz.
13, 16 hónapos korban: A bárányhimlő (varicella) betegséget a varicella-zoster nevű vírus okozza. Cseppfertőzéssel terjed, legjellegzetesebb tünete a hólyagos viszkető kiütés.
15 hónapos korban: A kanyaró (Morbilli), a mumpsz (Parotitisepidemcia M), a rózsahimlő (Rubeola) elleni védőoltás. Az oltóanyag élő gyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokat tartalmaz. Általában az 5-12. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek 1-2 napnál nem tartanak tovább.
A kanyaró a morbilli vírus által okozott megbetegedés, mely a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzéssel terjed. Jellemző rá a fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás, valamint a szájüregi nyálkahártyán fellépő cseresznyepiros foltok, az úgynevezett Koplik-foltok. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után is), továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.
A járványos fültőmirigy gyulladás kórokozója a mumpsz vírus. 2-3 hét lappangási idő után lázzal és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigy duzzanatával jár. A fülkagylók elállnak, a rágás fájdalmas. A hátsó nyálmirigyek nyílása piros. Nem ritkán más mirigyek is érintettek, így a hasnyálmirigy (2-5%) is; ez zsíros hasmenésben, hányásban és a has felső részének fájdalmában nyilvánul meg. Ehhez az esetek 40-50%-ában légzőszervi tünetek járulnak. Fiúknál a betegség szövődményeként jelentkező heregyulladás súlyos következményekkel járhat. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.
A rózsahimlőt a rubella nevű vírus okozza. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe formában zajlik láz, apró kiütések, tarkótáji nyirokcsomó duzzanat formájában. A betegség köhögés, tüsszentés, és az orrváladékkal, ill. a nyállal kapcsolatba került, meg nem mosott kéz révén terjed. Szövődmények ritkán lépnek fel. Ha a beteg már nem gyerek, akkor ízületi gyulladás léphet fel, lecsökkenhet a vérlemezkék száma, agyvelőgyulladás, szívizom- és szívburokgyulladás jelentkezhet. A betegség különösen terhesség alatt veszélyes. A várandósság első harmadában átvészelt fertőzés következménye lehet az ún. veleszületett rubeola, fejlődési rendellenességekben jelentkezik. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.
6 éves korban: emlékeztető védőoltás torokgyík, merevgörcs, szamárköhögés és járványos gyermekbénulás megbetegedéssekkel szemben.
Magyarországon a következő gyakori betegségek ellen van forgalomban védőoltás, melyek a hazai kötelező védőoltási rendben nem szerepelnek:
- Rota vírusfertőzés
- Meningococcus B és C fertőzés
- Kullancs-csípés által terjesztett agyhártyagyulladás (kullancsenkefalitisz, Tick-BorneEncephalitis)
- Hepatitis A
- RSV
- Influenza
A védőoltások beadása a gyermek háziorvosával egyeztetett időpontban az orvosi rendelőben történik. A nem kötelező oltás ütemezéséről, beadásának időpontjáról, ismétléséről a választott házi gyermekorvos adja meg a szükséges felvilágosítást.
A védőnő feladata a kötelező oltások megtörténtének ellenőrzése és jelentése az ÁNTSZ felé.