Kötelező védőoltások
MMR
Alkalmazása:
Ezt az emlékeztető védőoltást a vírusok okozta, cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségek közül – a kanyaró, a mumpsz, a rózsahimlő – megbetegedések megelőzése céljából adják. Az oltóanyag “élő”, attenuált (tehát legyengített) kanyaró-, mumpsz- és rubeola- (rózsahimlő) vírusokat tartalmaz, melyet 15 hónaposan, majd 6. osztályban oltunk.
Oltási reakciók:
Az oltást követően ritkán, az 5-12. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél észleltek és 1-2 napnál nem tartanak tovább. A lázas állapot gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel.
Betegség rövid leírása:
A kanyaró a morbilli vírus által okozott megbetegedés, mely a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzéssel terjed. Jellemző rá a fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás, valamint a szájüregi nyálkahártyán fellépő cseresznyepiros foltok, az úgynevezett Koplik-foltok. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után is), továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. A betegség megelőzésére Magyarországon 1969. óta kötelező a védőoltás.
A járványos fültőmirigy gyulladás kórokozója a mumpsz vírus. 2-3 hét lappangási idő után lázzal és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigy duzzanatával jár. A fülkagylók elállnak, a rágás fájdalmas. A hátsó nyálmirigyek nyílása piros. Nem ritkán más mirigyek is érintettek, így a hasnyálmirigy (2-5%) is; ez zsíros hasmenésben, hányásban és a has felső részének fájdalmában nyilvánul meg. Ehhez az esetek 40-50%-ában légzőszervi tünetek járulnak. Fiúknál a betegség szövődményeként jelentkező heregyulladás súlyos következményekkel járhat. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. A betegség megelőzésére Magyarországon 1991. óta kötelező a védőoltás.
A rózsahimlőt a rubella nevű vírus okozza. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe formában zajlik láz, apró kiütések, tarkótáji nyirokcsomó duzzanat formájában. A betegség köhögés, tüsszentés, és az orrváladékkal, ill. a nyállal kapcsolatba került, meg nem mosott kéz révén terjed. Szövődmények ritkán lépnek fel. Ha a beteg már nem gyerek, akkor ízületi gyulladás léphet fel, lecsökkenhet a vérlemezkék száma, agyvelőgyulladás, szívizom- és szívburokgyulladás jelentkezhet. A betegség különösen terhesség alatt veszélyes. A várandósság első harmadában átvészelt fertőzés következménye lehet az ún. veleszületett rubeola, fejlődési rendellenességekben jelentkezik. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. A betegség megelőzésére Magyarországon 1989. óta kötelező a védőoltás.
Di-T-aP
Alkalmazása:
Ez az emlékeztető védőoltás 3 súlyos betegség: a torokgyík (Diftéria, D), a merevgörcs (Tetanusz, T) szamárköhögés (Pertussis, P) ellen a szervezetben ellenanyag képződést indít el, ami védelmet biztosít ezen megbetegedésekkel szemben. Magyarországon a DTP oltást 1954-ben tették kötelezővé. Az 1954 előtt születettek nem kaptak védőoltást, és ha átestek is a betegségen, mára már nem védettek. Az acelluláris pertussis komponenst tartalmazó kombinált vakcinát 2006 óta 2,3,4 és 18 hónapos korukban kapják a csecsemők a hivatalos oltási rend szerint. A pertussis elleni oltás kombinált: diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, szamárköhögés és Haemophilus influenzae B baktérium okozta agyhártyagyulladás elleni komponensekkel együtt kerül beadásra. 6 évesen diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, és szamárköhögés elleni komponenseket tartalmazó emlékeztető oltást kapnak a gyermekek. 2009-ben lett kötelező a 11 évesek újraoltása DTap oltóanyaggal. Magyarországon a DPT oltások teljesítése igen magas. Mivel a baktérium egyetlen gazdája az ember, így, ha mindenkit beoltanának, a betegség teljesen eltűnne.
Oltási reakciók:
A felkarba kapott oltás után előfordulhat hőemelkedés, enyhe láz és helyileg bőrpír. Szükség esetén lázcsillapítás, ill. az oltás helyének hideg vizes borogatása javasolt.
Betegség rövid leírása:
A torokgyík baktérium okozta fertőzőbetegség. A kórokozó főleg a légutakat, néha a bőrt támadja meg. A torokban, rendszerint a mandulákon, ritkán a gégében, vagy más nyálkahártyákon, esetleg a bőrön tapad meg, és vaskos szürkés lepedéket hoz létre. A kórokozó a mandulákon és a gégében fibrines gyulladást okoz. A gyulladás eredménye az álhártya, mely beterjedhet mélyebb rétegekbe vagy maradhat felszínes is. Ha a hártya leválik, a beteg felköhögi. A hártya pikkelyes gyíkbőrre emlékeztet, innen a betegség másik neve. Ha a hártyát a beteg képtelen felköhögni, a légutakat elzárva halált okozhat. Régebben gyakori halálok volt a gyermekek között. A baktérium toxint (mérget) is termel, ami idegrendszeri károsodást, szívbetegséget, sőt még halált is okozhat.
A szamárköhögés kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség, mely a légúti váladékkal terjed. Kezdetben a tünetei megegyeznek az orrfolyással, lázzal és enyhe köhögéssel járó megfázáséval. Ezt később hetekig tartó súlyos köhögési rohamok követik, melynek során a szamárbőgésre emlékeztető magas hang vagy a zihálás jellemző A köhögés 10 hétig vagy még tovább is eltarthat, ezért nevezik a betegséget bizonyos kultúrkörökben „100 napos köhögésnek” is. A beteg köhögése annyira súlyos lehet, hogy ez erőlködéstől hányhat, bordája törhet vagy kimerülhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemőknél előfordulhat, hogy csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, hanem helyette időnként légzéskimaradás tapasztalható náluk. A megfertőződés és a tünetek megjelenése között általában 7-10 nap telik el.
A merevgörcs igen súlyos, magas halálozással járó betegség. A kórokozó földdel szennyezett seben keresztül jut be a szervezetbe, és ott toxint (mérget) termel. A toxin súlyos idegméreg, melynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek.
HEPATITIS B
Alkalmazása:
A megelőzés egyik fontos módja a két alapoltásból álló védőoltás, mely Magyarországon 1989-től vált kötelezővé. Hepatitis B elleni védőoltásban részesülnek az általános iskola VII. osztályát végzők iskolai oltások keretében. Az Engerix B 20 mcg/1 ml-es kiszerelésű vakcinából a 11–15 évesek számára 2 oltás elegendő, amely egyenértékű védettséget ad az Engerix B 10 mcg/0,5 ml-es kiszerelésű vakcinával végzett 3 részletből álló sorozatoltás révén kialakított védettséggel.
Oltási reakciók:
Az oltás mellékhatásai ritkák és jelentéktelenek. Lehetséges mellékhatások: ingerlékenység, fájdalom és bőrpír az injekció helyén, fáradtság, étvágytalanság, fejfájás, álmosság, hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, duzzanat az injekció beadásának helyén, láz, általános rossz közérzet, szédülés, izomfájdalom, kiütés, viszketés, csalánkiütés, ízületi fájdalom.
A védőoltást követő reakciókról minden esetben tájékoztatni kell a gyermek oltását végző orvost!
A védőoltás várandós részére nem ajánlott!
Betegség rövid leírása:
A vírusok azon csoportját, melyek májfertőzéseket okoznak, Hepatitisnek nevezzük. A hepatitis egyes válfajai komoly betegségeket okozhatnak, legrosszabb esetben pedig halálhoz is vezethetnek. A vírus igen magas fertőzőképességgel bír, vérrel és testnedvekkel terjed. A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet. A négy fő terjedési mód közül Magyarországon (a várandós anyák és a vérkészítmények szűrése miatt) az alábbiakban megnövekedett a jelentősége:
- Szexuális érintkezés
- Családtagok, rokonok közös használatú, fertőzött tárgyainak (fogkefe, borotva, mosdókesztyű, stb) használata folyamán, ha ezek hámsérülést okoznak.
A legveszélyeztetettebb korosztályba a serdülők, fiatal felnőttek tartoznak (a szexuális élet kezdete miatti gyakoribb partnercsere, tetoválás, testékszerek használata, kábítószerek injekciózása, utazás a betegség által súlyosan fertőzött országokba).
A megfertőződött felnőttek 5-10%-a 6 hónapon túl beteg marad és/vagy vírushordozó lesz. A vírushordozók száma kb. 50-100 000. Közülük sokan nem is tudják, hogy fertőzők, hiszen minden harmadik esetben tünetmentesen zajlik a fertőzés. A vírushordozók egy részénél 10-20 év múlva májzsugorodás vagy májrák alakul ki.
A fertőzés tünetei:
- Extrém fáradtság
- Gyöngeség, alhasi fájdalom
- Étvágytalanság
- Ízületi fájdalom
- Láz
- Fejfájás
- Émelygés, hányinger
Később:
- Egyre gyakoribb alhasi fájdalom
- Sötét vizelet
- Színes széklet
- Sárgaság – sárguló bőr és szemek
A betegség gyakorlatilag nem gyógyítható, de megelőzhető.
HPV
Alkalmazása:
A megelőzés egyik módja a két alapoltásból álló védőoltás, mely Magyarországon térítésmentesen elérhető a 7. osztályba járó lányok számára.
Oltási reakciók:
Az oltóanyag biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amelyek a sejtekbe beépülve megváltoztathatná annak működését. A leggyakoribb mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak a HPV elleni védőoltással kapcsolatban az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom, esetleg fejfájás volt. Az esetek kevesebb, mint 10, de több mint 1 százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Ezek a kellemetlenségek rövid időn belül maguktól elmúlnak.
Betegség rövid leírása:
A humán papillomavírus (HPV vagy Human Papillomavirus) egy DNS-víruscsoport, mely a bőrön és a nyálkahártyákon okoz elváltozásokat. Több mint száz típusa van, és ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot, melyekből a 16-os és 18-as formája a felelős a méhnyakrák 70%-áért. A méh a születendő gyermek fejlődésére szolgáló szerv. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, ami a méh üregét köti össze a hüvellyel. A méhnyak rosszindulatú daganata a méhnyakrák. A méhnyakrák hámján képződő daganatsejtek szétterjedhetnek a szervezet más részeibe is. A daganatot a human papilloma vírus okozza. A méhnyakrák védőoltással, szűréssel és felelős szexuális élettel megelőzhető!